Kéri Rita

Festményeim – emberközpontú absztrakciók – folyamatosan kérdező, kísérletező hozzáállásból születnek, így széles spektrumon mozognak. Improvizatív, intuitív, dinamikus gesztusok és elemző, fogalmakkal operáló hozzáállás egyszerre van jelen az alkotómunkában, és a technikák, stílusok is változatosak, folyamatosan keresem a képi megnyilvánulás új lehetőségeit, hol a bonyolultságok megmutatása, hol a redukció késztetésétől vezetve.

Kutatóként is foglalkoztatnak a kreativitás elméleti kérdései, a művészet mint egyéni stratégia és mint társadalmi jelenség természete, de az alkotói alapállásomat ettől a gondolkodástól szándékosan függetlenítem. A címadásokon, a műveken, sorozatokon mégis nyomot hagy a folyamatot kísérő belső narratíva, amit részben ez az elméleti gondolkodás határoz meg: a kimondhatóság korlátai és az ebből fakadó játéklehetőségek, egymásba forduló rendek, kapcsolódások, ellentmondások, paradoxonok, feloldásuk vagy épp a bennük rejlő termékeny lehetőségek, az élmény, a látvány rétegzettségének, mozgékonyságának tudatosítása és az ebből következő elágazások vagy döntéshelyzetek. A képek ugyanakkor nem fogalmak illusztrációi, az alkotás maga is a gondolkodás egyik dimenziója.

Matematikai, nyelvészeti, irodalmi, társadalomtudományos előélettel kezdtem festészettel foglalkozni, és miközben ezekre a területekre időről időre továbbra is visszatévedek, egyre inkább a művészeté a főszerep. Munkáim megtalálhatók magángyűjteményekben ma már legalább négy földrészen.