Lantos Csenge
2016-ban a Budapesti Metropolitan Egyetem művészeti karán végeztem. Előtte a franciaországi École supérieure des beaux-arts de Nîmes, és a lengyelországi Eugeniusz Geppert Academy of Art and Design festészet szakára nyertem el ösztöndíjat. A festészet mellett előszeretettel élek a grafika és a fotográfia médiumaival. Művészeti munkámban az emlékek, az emlékek hiánya és az álmaim szimbólumrendszere kap központi helyet. Úgy vélem, hogy soha semmi másról nem festettem, készítettem fotográfiát vagy grafikát, kizárólag emberekről. Mindössze az emberek, néha egészen másként tudnak csak formát ölteni.
2019 februárjában nyílt ‘Mi, emberek’ címmel az első önálló kiállításom, minden évben több csoportos tárlaton és vásáron veszek részt munkáimmal.
Mindig az ember érdekelt, mint téma. A képeimen kiüresedett terekbe vetett alakok jelennek meg. Olyan archetipikus szereplők, amelyek bármely ösztönlátomást kísérhetnek. Amikor a legegyszerűbb vonalat húzom, és semmilyen egyedi, jellemző vonást nem használok, azt érzem paradox módon a legszemélyesebbnek. A figuráim történetei, mindenki történetei. A személytelenség adja meg azt a szabadságot az értelmezésben, amilyen felszabadulásra törökszem a festés aktusa által. A redukáltság, a jelszerűvé vált sziluett-figurák tesznek lehetővé egy olyan ábrázolásmódot, ahol a saját történeteim, szereplőim arcukat és súlyukat veszthetik. S habár a tudatalatti nem vonható ki a valóság élményeiből*, a valóság élményei képesek eszközt adni annak feldolgozására.
*Mizser Fruzsina
