Fenyő Ágnes
1963-ban született Budapesten. Pályáját óvónőként és rajztanárként kezdte, majd a képzőművészet felé fordult, és másfél évtizeden át rajzfilmstúdiókban dolgozott grafikusként. Mesekönyvek, tankönyvek illusztrációin is ott az ő keze nyoma.
Ma egy elektronikai vállalatnál dolgozik, de a rajz, az alkotás nem tűnt el az életéből – épp ellenkezőleg: belső szükséglet, örömforrás, önkifejezés maradt.
Leginkább a finom grafikai világ, az akvarell és az érzékeny színkezelés áll közel hozzá. Alkotásaiban gyakran jelennek meg rejtett jelentések – nem csak a nézőnek, de sokszor önmagának is meglepetést tartogat egy-egy kész mű. A különböző technikák között otthonosan mozog, számára a rajzolás-festés nem pusztán eszköz, hanem egyfajta szemlélődő, meditatív létforma is.
Műveiben mostanában érzékeny vonalvezetésű, finom grafikák jelennek meg: maszkok, ritmusok, különös, mesebeli vagy groteszk lények népesítik be képi világát. Gyakoriak az ősöreg fák, nosztalgiát és titkos történeteket sejtető erdőrészletek. Színvilága decens vagy épp szokatlanul meglepő, mindig személyes tónusú. Témaválasztása gyakran érintettségből fakad: egy-egy rokon, családi emlék, elfeledett arc idéződik meg, olykor álomszerűen, máskor derűs iróniával. A nézőt halkan szólítják meg ezek a képek – de sokáig velünk maradnak.





