Zoltán Sándor
Zoltán Sándor
Budapest, 1943. március 4 − Veszprém, 2015. május 7.)
A Dési Huber Körben tevékenykedett 1966 és 1968 közt. Képzőművészeti tanulmányokat magánúton folytatott, Bálint Endrénél és Szilágyi Máriánál tanult. 1978-ig Balássy Zoltán néven működött. 1978-tól 1985-ig az NSZK-ban élt, 1994 óta Győrben, majd rövid ausztriai és német tartózkodás után 2014 óta Veszprémben egészen bekövetkezett haláláig..
Szürrealista kollázsai szereztek ismertséget művészetének az 1970-es években.
Önkifejezését és sajátos stílusát az úgynevezett dobozművészetben találta meg, doboznyi tereket rendezett be a legkülönfélébb elemekből, talált vagy készített képekből, tárgyakból, fényképekből, torzókból, játékokból, művészeti reprodukciókból, alkotói fantáziával egybeszerkesztett elemei szürreális hangulatot sugalltak.
A dobozművészetnek régi hagyományai vannak, a 18. században születtek meg a Wunderkammerek, azaz csodakamrák. Ezekben a még szabályos szobákban az uralkodók természettudományos furcsaságokat és egzotikus tárgyakat gyűjtöttek össze. A dobozok a 20. század elején, a dadaizmus és szürrealizmus korában önálló tárgyakká, műfajjá váltak
A modern magyar művészetben 1970 körül jelentek meg a kifejezetten dobozművek, egyik első felélesztője Zoltán Sándor. A lényeg „a dolgok, a javak összeterelése, együtt tartása, bekerítése…” Kováts Albert definíciója nyomán
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zolt%C3%A1n_S%C3%A1ndor_(grafikus)
Zoltán Sándor portréja a Kieselbach Galéria oldalán található.
